Nem piramisokat, hanem romokat voltunk nézni. A maya piramis drágább és messzebb van egy külön szigeten, valamint elég hosszú ideig tart. Mi meg nem tudunk korán kimenni, mert mindenki máskor végez. Szép volt, de atom fáradt voltam, kb. mint egy zombi úgy mentem. Képek készültek rendesen. Egy részét a többiek, egy részét én csináltam. Volt egy külön fotósunk, akinek egy 'foto ágyúja' volt. Azt hiszem 500D-s Cannon valami hatalmas optikával(kb $1500 volt az egész asszem annyit mondott a srác). Reggel 11kor indultunk a hajóról és kb délután 3ra értünk vissza, úgyhogy jól elment az idő.
Másnap Belize-ben voltunk, ahol semmi nincs. Állítólag a legjobb hely a búvárkodásra, de más nem nagyon van csak a dzsungel. Itt nem mentem ki, hanem inkább aludtam. Rám fért, de mikor este felkeltem, iszonyat nem voltam a toppon. Pedig aludtam vagy 7 órát.
Meló után Szerdán reggel 10:30kor ismét gyülekeztünk és mentünk majmokat nézni, mintha nem lenne elég belőlük a hajón :P :) Persze ismét 11kor jutottunk ki, mert a cruise váltás miatt, több hajóval egyszerre érkezünk. Nekik ez a menetrendjük nekünk meg ugye módosult ezért a sok hajó. De a lényeg ebben az egészben, hogy ilyenkor a taxisok felnyomják az árakat. És ahol mi kötünk ki az messze van a nagy állatkerttől. Azért megnéztük a taxisokat és végül egy olcsóbb majom parkba mentünk. A sofőrrel lespanoltunk, és következő héten kedvezményes áron körbe visz minket a szigeten. A majom téma nem hozott nagyon lázba. Kicsit sajnáltam szegény állatokat. Be lehetett menni hozzájuk, kézbe venni, simogatni őket meg hasonlók. Egyik ketrecben ahol ilyen kis makik voltak többiek kézbe vették őket és fo tózkodtak, aztán két ilyen két kis maki úgy egymásba voltak ölelkezve, hogy nem lehetett szétszedni őket. Nagyon félhettek, úgyhogy én békében hagytam az összes állatot és nem 'baztattam' őket. Ezért nincs fotó rólam, velük. Majmok után negáltunk a kínai kajáldánál. Kínai... a kaja amit nem szeretek ugye, de kénytelen voltam enni. Elkezdték berendelni a nagy adagokat, de volt ilyen paníros csirke filé sült krumplival ami nem is kínai úgyhogy én azt ettem. Hamar vissza értünk, de nagyon nem bírtam még aludni szóval meló előtt, megint nem aludtam ki magam rendesen, de túl éltem.
Csütörtökön gyakorlatozás volt. Havonta egyszer van amikor próba riadó van és menni kell mintha vészhelyzet lenne. Ennek az volt a hátulütője, hogy reggel 10:30kor volt és 1 óra hosszú. Így Costa Maya-n későn sikerült kijutnom és a hajó sem marad itt sokáig. Tervem az volt, hogy mivel Cozumelben kimaradt az igazi mexicoi burritó evés, majd itt eszek és elmegyek olcsóért netezni kicsit. A város 1 utca és ennyi persze semmi burritós hely nem volt a netes kávézó pedig tele volt. Így csináltam pár képet és vissza jöttem inkább a hajóra aludni. Munka előtt semmi kómával sikerült felkelnem. Gondoltam majd kitart egész este, de sajnos nem így volt. Ice Cream Madnes volt azaz jégkrém őrület. Hát nagy őrület volt... este 11től 12:30ig 'rendes' fagyi volt a Staff Messben mindenkinek. Engem küldtek fel a fagyikért és sietni kellet mert több mint 1000en vagyunk és mindenki fagyit akart, 11:30kor már lent volt minden fagyi. Aztán próbáltam a saját munkám csinálni, de nem ment könnyen, folyamatosan átküldtek a fagyikat tölteni. Ez atom leszívta az energiám, és még fagyit sem tudtam enni, mivel dolgoztam. Csak a maradékból jutott nekem, csoki meg valami zöld(amire először azt hittem pisztácia) fűszeres fagyiból. A csoki jó volt de a fűszeres borzalmas volt. Az este nehezen ment, de mostanra sikerült felébrednem, pedig aludni kéne. De meg kellet írni az új anyagot, mert holnap Canaverel és megyek ki netzni. Nem akartam ott ezzel 'tökölni'.
Az utóbbi időben telefonáltam haza és hallottam, hogy sokan olvassák irományaimat(akik nincsenek a követők közt). Akikkel beszéltem telefonon többnyire érdeklődtek, hogy voltam e már tengeri beteg, valamint említette valaki, hogy hon vágyam van. Gondolom sokaknak megfordult ez a kérdés már a fejükben és a válasz, hogy nem voltam még tengeri beteg(kop kop kop). Az egész olyan mintha az IC-vel döcögnék pestre és mikor felállok járni egyet mozog a szerkezet, szóval valami hasonló dolog az itteni járkálás is. Persze mikor először beindult a nagy teknő még furcsa volt, de pár óra alatt megszoktam. Honvágyam pedig nem igazán van. Persze hiányoztok otthoniak, de ez a sok agyalás, nem a honvágyat hozza elő belőlem. Nem látom, merre haladok a jövőben és ez inkább az én bajom. Igaz kicsit elegem van már a menzás életből, de annyira még nem, hogy honvágyam legyen. Mármint tartós honvágyam, mert mikor pl facebook-on látom, hogy pl Ford meg a Miki balcsin voltak akkor kicsit én is hazavágyódtam, jó lett volna ott lenni. Na de a lényeg, hogy honvágy és tengeribetegség ügyileg jól vagyok ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése