NASA

Legutóbbi bejegyzésem éjszakás műszakom szünetében dobtam össze, hogy majd feltöltöm Canaverel-ben, de végül is úgy döntöttem miért ne nézzem meg a NASA központot. Nem volt olcsó mulatság. Bár többet vártam tőle, azért jó volt. Nekünk sajnos családi nap volt a NASA-nál ami annyit tesz, hogy az ott dolgozok bevihették a családjaikat. Ezért a busz túrának csak egy darab megállója volt. A másik gond az volt, hogy nem tudtuk végig járni. Hatalmas terület az űrközpont, ide ki kell jönni legalább 2 napra, hogy mindent végig lehessen nézni. Persze ez csak annak éri meg akit érdekelnek az ilyen dolgok. Láttam a rakétákat, amiket lövöldöztek ki az űrbe, voltunk egy kilövés szimulátorba és volt egy kisebb előadás is a holdra lövés első alkalmáról.
Az előadás, vicces volt. Az egész sztorit előadták, hogy az oroszok mentek fel először és az egész előadásban azon röhögtem, hogy úgy adták elő, mintha még mindig tartana a hideg háború. Aztán az előadás egy másik helyen folytatódott. A terem be volt rendezve olyanra, mint az eredeti kilövésnél. A képernyőkön ugyanazok a felvételek voltak mint a kilövés idején, a kapcsolók is ugyan úgy villogtak. Az előadás után egy csarnokba vezettet a túra, ahol ott volt a holdra 'menős' rakéta, meg pár hold küldetéses dolog(holdjáró, szkafander, holdkőzet....)
Ezt követően, már nem sok időnk volt, úgyhogy kipróbáltuk a kilövés szimulátort. Hát szép nagy és hosszú sorba állás volt, a pár perces mókáért. A várakozás során elmondták, hogy mi hogyan történik ilyenkor. Aztán végre beültünk a szimulátorba(az ülések olyanok voltak mint egy modern hullámvasúté), 90 fokos pozícióba állították szerkezetet és indult a móka. Sajnos a sok G-t ami ilyenkor az emberre hat, nem tudták szimulálni, úgyhogy végül is az egész annyi volt hogy jól megráztak minket kinyitották a tetőt ahova ki volt vetítve föld, azt ennyi.
Volt még annyi minden, IMAX mozi, robotos hely, múzeum meg még nem tudom mik, de sajnos nem jutott rá időnk. Lehet jobban jártam volna, ha a szerződés végén mikor leszállok akkor megyek el és körbe nézek, de hát így alakult. Ki tudja lehet még vissza megyek.

Maya-k Belizeből

Legutóbb Canaverel-ben sehol nem voltam szinte, csak neteztem és még így sem tudtam a végére érni a netes dolgoknak. Na de majd ma. A hét eltelt, hamar is meg nem is. Akárhogy is nézem egy hétnek tűnt most. Nem voltam kint, csak egyszer és szorgalmas módon jártam a konditerembe, valamint angolozni is. Nem olyan komoly edzéseket tolok még egyelőre, de alapozok kicsit: tolom a zsírégető programot a futógépen és kisebb súlyokat emelgetek a gépeken. A zsírégető opció nagyon komoly, bekéri az adatokat(súly, életkor, sebesség, idő), aztán gyalogolok vagy 50percet. Az első 10percben úgy leizzadok mintha kimennék kicsit leülni egy padra. Az angolal meg haladok, de nagyon lassan sajnos. Mindig bejönnek az ismétlő feladatok és elveszik az időmet sajnos, de majd csak végig érek rajta lassan.
A héten egy alkalommal voltam kint és az Belize-ben volt. Nem voltam még itt kint, mert hajóval kell a partra menni, és állítólag nincs nagyon semmi. Azért a jó öreg maya-k azért itt és éltek és hagytak hátra egy két templomot, úgyhogy bár nem akartam kimenni, azt gondoltam nem hagyhatom ki. Kicsit messze volt a várostól, ami eléggé szegényecske sajnos, de megérte kimenni. Nem olyan volt mint Cozumelben a romok, ez frankón ilyen lépcsős templomos téma volt, mint amiket a képeken is lehet látni. Képek készültek és vége ki is válogattam, úgyhogy lehet sasolni őket facebook-on. Volt két udvar elkülönítve, körbe a dombos lépcsős templomokkal és ezek közül kettőt meg is lehetett mászni. A legnagyobban volt egy ilyen kör alakú áldozó hely, legalábbis gondlom az volt a funkciója. A templomnak a 'nap isten temploma' nevet adták, szóval gondlom annak áldoztak anno. Tisztára mint az Apocalypto című filmben. A foto-s srác meg is jegyezte, hogy mennyi ember halhatott meg rajta... Belize-ben van még ilyen hely ami nagyobb, de sajnos csak oda az út 2 óra és vissza is annyi. Hogy azt meg tudja nézni az ember, az elsők között kell kiszállni a hajóból, nekem meg a 10órás végzésemmel kicsit nehéz. Így is fél 4kor kerültem vissza a kabinomba.
Hát igen ezzel kezdődtek a gondok. Másnap tréningem volt, és mentem angolozni, illetve utána konditerembe. Konditeremben csak futógépen voltam, mert ezek a sárgák nem, mennek ki a hajóról inkább mennek és ott vannak, ezért gondoltam mivel a héten már emelgettem súlyokat csak zsírt égetek és utána irány az ágy. Aludtam 6 és fél órát, és kipihenten kellet volna ébrednem, de sajnos nem így volt. Felkeltem és atom gyengének éreztem magam. Általában mikor felkelek kell vagy kettő óra mire fel is ébredek, de azalatt a 2 óra alatt is azért érzem, hogy a testemben van erő. Most nem így volt. Egész este mint a lassított felvétel úgy dolgoztam és nem volt valami jó érzés el tudtam volna aludni meló közben. De annak ellenére, hogy lassított felvétel voltam mindennel végeztem és elég hamar. Jó persze nem tip-top takarítást csináltam, de tisztának látszott minden. Amúgy sem lehet rendesen kipucolni a helyet, mert sosem zár be és amint valamit szépen letöröltem rögtön valaki össze gányolja, mert szarik rá. Na szóval elég meglepő volt.
Műszak után ismét gyakorlatozás volt, pedig még nem telet el egy hónap. A magyarokkal úgy volt, hogy mennénk ki halat enni. Costa Maya-n voltunk ahol legutóbb én ettem azt a madár lábat és azt akarták a többiek is megnézni. A gyakorlatozás miatt elmaradt, de én amúgy sem mentem volna mert olyan voltam mint egy robot aksi nélkül, gyakorlatozás után be is dőltem az ágyba. Belőttem az órát, hogy majd este 6 után elmegyek angolozok és megnézem a teremet, de nem bírtam felkelni az órára. Viszont az erő vissza szált belém, úgyhogy minden okés volt.
Bár Canaverel-ban töltöm fel a post-ot még a tengeren vagyok jelenleg. Sajnos a térning központ csak este nyit, ezért valószínű ma már nem megyek angolozni, és terembe sem. Kicsit elment az időm a képek válogatásával. Inkább feltöltöm az aksimat, hogy menjenek a dolgok, mert ma nagyon helyre kell vágni a crew mess-t. Holnap Canaveral és ilyenkor mindig ez van, mert az amerikai köjál jöhet és ezért fel kell arra készülni. Egy évben jönnek kétszer, de nem 3 hónapja voltak. Szerintem idén már nem jönnek, de hát a főnökség az megköveteli. Igazuk is van, mert így talán nem kell majd olyan sokat túlórázni amikor ténylegesen jönnek.


Változott a terv nem megyek netezni, inkább megyek a NASA központba :)

trénings...

2 hónap eltelt, többnek érzem kicsikét és már nagyon fáradt vagyok a crew mess-hez. Lépnék tovább a szobaszervizbe, de kedves főnökünk nagyon mondja a testet. Szobatársam(+pár emberke) még a régi főnöknél került fel test nélkül. Lehet meg kéne említenem, ezt a dolgot neki, de nem akarok én kitolni senkivel. A tréning listám azt mondta jól áll, egy két tréning kell és mehetek testre. Remélem jövő héten le lehet ezeket zavarni.
A héten kicsit neki álltam kezdeni magammal valamit. Ez azt takarja, hogy úgy döntöttem az első 2 hónapban sokat voltam kint sokat láttam(sokat is költöttem úgy érzem) ezért irány a tanulni. Elkezdtem az angolomat kicsit ápolni a tréning központban. Hát azt hittem valami komolyabb angol oktatás van, de csak ilyen haladó szint -ig/-re felhozó programjuk van. Sebaj, majd ha végeztem a könyvemmel, akkor neki állok olvasni valami angol könyvet. Szóval az angollal haladok, talán 1,5 hét és a 3as szintet(ami a legmagasabb) elvégzem és nekilátok spanyolt tanulni. Van egy két program tréning és menedzsment tréning is, lehet majd párhuzamosan bevállalom mellette. Az angolt azért, ha már elkezdtem akkor gyorsan le akarom tudni, mert nem olyan nehéz.
A másik nagy dolog, hogy tegnap elmentem a konditerembe is. Kicsit gyalogoltam, mert ugye nem megyek eleget meló közbe :) és kicsit emelgettem a súlyokat. Remélem nem fogom egyhamar abba hagyni. Ha ilyen egybe beosztásom lesz és éjszakás leszek még jó sokáig, akkor szerintem menni fog.
A héten csak kétszer voltam kint. Keleti 'krúz'-on voltunk ami ezt jelenti, hogy megálltunk Nassauban, St Thomason és St Ma arten-on. Az utóbbi kettőnél volt kis csere az Igor hurrikán miatt. St Marteen kettő részre van osztva. Egyik fele a hollandoké a másik a franciáké. Mi mindig a holland oldalon kötünk ki, ami a csóróbb része a szigetnek ezét eltúráztunk a Francia részre. Nah az nagyon szép kis hely volt, majd tolom fel a képeket ha meglesznek. Autókáztunk egyet aztán a parton kötöttünk ki. Ott kajáltunk egyet páran. Hoztam a finnyás formámat, és ettem egy bacon sajtburgert. A hely a parton volt és a tulajok franciák voltak, persze ez nem meglepő a francia oldalon. A nő aki kiszolgált minket azt mondta, hogy 20 éve él itt a karib térségben. Kicsit elgondolkodtam, ha lenne kis pénz lehet ki kéne ide jönni élni a part mellé, ahogy azt elterveztük régen. Csak a hurrikán szezonokat kéne túlélni, meg meg kéne békélni a franciákkal. De pénz nélkül is lehetne ide jönni, McDonald's az van :) meg más egyéb is, és mivel francia, illetve holland terület nem kéne szenvedni sokat a papírokkal, hisz EU :)
St Thomason csak egyedül mentem ki, hogy járjak egyet. Ez a sziget amerikai terület, de nem annyira amerika. Próbáltam találni egy automatát, hogy vegyek ki pénzt, mert a hajón $4 ha pénzt akarok kivenni, de sajnos nem nagyon a bankom tulajdonában lévő automatát. Benéztem a K-mart-ba vettem egy epres Fantát, kártyával fizettem és próbáltam Cash-Back(olyasmi, mint mikor pénzt vesz ki az ember. Angliában is volt ilyen)-et kérni, de 6 jegyű a pin kódom és még nem nagyon jegyeztem meg. Próbálgattam aztán végül nyomott valamit a kasszás csaj és sztornózta a Cash-Back-emet, aztán megnézte a kártyámat és kérdezte, hogy benne vagyok-e a seregben(a kártyám hadsereges kinézetű, mert ez nézett ki a legjobban a sok variáció közül). Hét érdekes szitu volt...
Vissza gondolva hosszú hét volt, de hát ilyen ez a 'keleti krúz'...

Tenkes Honduras-ban

Most nézem, hogy már több mint egy hete nem írtam bejegyzést. Elkezdtem olvasni és a blog írást valahogy hanyagoltam kicsit. Szóval a múlt héten ugyan azon a vonalon haladtunk mint előtte. Csoportos kivonulás csak egyszer volt. Cozumel-ben ki akartam menni joféle mexico-i burrito-t enni, de fáradt voltam és egyedül sem nagyon volt kedvem kimenni. Utána jött Belize, ahol semmi nincs tehát ismét csak aludtam.
Roatán szigetére, bevolt tervezve a 'sziget túra'. Lebizniszeltük egy taxisal az olcsó árat, aztán indulás. A sziget nagyját már láttuk legutóbb, de az csak egy útvonal volt. Ez a taxis először felvitt minket a hegy tetejére egy kilátóhoz, ami nagyon gyönyörű volt. Onnan nem messze volt az iguana farm. Ezek az állatok egyébként szabadon élnek a szigeten, de ezen a farmon több van egy helyen. A helyiek leginkább halakat és egyéb tengeri dolgokat esznek, de ezen kívül még meg eszik az iguana-t is. A farmon nagyon sok volt belőlük egy helyen és ott rohangáltak az ember lába között. Voltak, akik nem nagyon voltak oda értük, de szerintem tiszta mókás kis hüllők. Iguana-zas után betértünk egy botanikai kertbe. Az egész a dzsungelben volt és ezért érthető, hogy a kert mellet volt egy 'dzsungel túra' nevű út is ami fel vitt a hegyre (vagy dombra nem tudom milyen magasan volt) egy kilátóhoz. Persze ez egy 30 perces út így nem igazán volt betervezve, de pár ember a csoportból nekivágott így kénytelen volt mindenki követni őket. Tisztára olyan volt mintha otthon mennék fel a Tenkesen a gyűdi templom mögött, mert végig figyeltem hova lépek. Amikor felnéztem, persze teljesen más volt, mert mindenütt a nagy pálmafák voltak. De a hőmérséklet sem volt az a nagyon meleg az árnyék miatt, kb mint otthon nyáron, meg hát az út a hegyre az 'erdőben' ... majdnem ugyan az volt mint otthon. Dzsungel után kiugrottunk a strandra kicsit megmártózni a tengerben, aztán ettünk egyet. Kipróbáltam volna az iguana-t, de a strand mellet nem olyan jellegű kajálda volt, úgyhogy talán majd legközelebb.
Costa Mayan, már nem csoprotban mentem ki, hanem az egyik magyar sráccal. Kinéztünk a belvárosba, ami a tengerpart mellett van. Végig sétáltunk rajta aztán kerestünk egy helyet, ahol tudunk enni. Nézem a menüt, de hát sehol nem volt buritto. Mindenhol csak halak, meg halas taco. Végül találtunk egy helyet, ami nagyon komoly volt. Vályog ház, pala tetős kint ülős résszel(beülős rész nem is volt, és ha ránézel a helyre olyan érzésed van hogy 3 napig menni fog a hasad). Kicsit üvegtigrises volt a dolog, mert a tulaj kint sörözgetett és úgy látszott, mi vagyunk aznap az egyetlen vendégek. Én csirkét kértem a másik srác pedig halat akart enni. Hát az én csirkém az nem tudom mennyire volt csirke. Oda hoztak nekem egy madár lábat, amin nem sok hús volt, így nem laktam jól, de ezt magamnak köszönhetem. Ha nem lennék finnyás és szeretném a halat, kint mindig jól tudnék lakni.
Az éjszakázás továbbra is folytatódott(-ik). Benyomtak nekem, plusz egy gépet estére egy szendvics sütő grillt amit lehetetlen letakarítani, de túl élem. Már nincs sok vissza a szobaszervizig(remélem). 1 hónap 3 hete itt vagyok, a következő hét után már itt leszek 2 hónapja. Legrosszabb esetben is még 1 hónap, de sok új ember jön, szóval remélem már kimozdítanak majd engem innen. Igyekszem minél hamarabb jelentkezni...

romok, majmok...

Nem piramisokat, hanem romokat voltunk nézni. A maya piramis drágább és messzebb van egy külön szigeten, valamint elég hosszú ideig tart. Mi meg nem tudunk korán kimenni, mert mindenki máskor végez. Szép volt, de atom fáradt voltam, kb. mint egy zombi úgy mentem. Képek készültek rendesen. Egy részét a többiek, egy részét én csináltam. Volt egy külön fotósunk, akinek egy 'foto ágyúja' volt. Azt hiszem 500D-s Cannon valami hatalmas optikával(kb $1500 volt az egész asszem annyit mondott a srác). Reggel 11kor indultunk a hajóról és kb délután 3ra értünk vissza, úgyhogy jól elment az idő.
Másnap Belize-ben voltunk, ahol semmi nincs. Állítólag a legjobb hely a búvárkodásra, de más nem nagyon van csak a dzsungel. Itt nem mentem ki, hanem inkább aludtam. Rám fért, de mikor este felkeltem, iszonyat nem voltam a toppon. Pedig aludtam vagy 7 órát.
Meló után Szerdán reggel 10:30kor ismét gyülekeztünk és mentünk majmokat nézni, mintha nem lenne elég belőlük a hajón :P :) Persze ismét 11kor jutottunk ki, mert a cruise váltás miatt, több hajóval egyszerre érkezünk. Nekik ez a menetrendjük nekünk meg ugye módosult ezért a sok hajó. De a lényeg ebben az egészben, hogy ilyenkor a taxisok felnyomják az árakat. És ahol mi kötünk ki az messze van a nagy állatkerttől. Azért megnéztük a taxisokat és végül egy olcsóbb majom parkba mentünk. A sofőrrel lespanoltunk, és következő héten kedvezményes áron körbe visz minket a szigeten. A majom téma nem hozott nagyon lázba. Kicsit sajnáltam szegény állatokat. Be lehetett menni hozzájuk, kézbe venni, simogatni őket meg hasonlók. Egyik ketrecben ahol ilyen kis makik voltak többiek kézbe vették őket és fo tózkodtak, aztán két ilyen két kis maki úgy egymásba voltak ölelkezve, hogy nem lehetett szétszedni őket. Nagyon félhettek, úgyhogy én békében hagytam az összes állatot és nem 'baztattam' őket. Ezért nincs fotó rólam, velük. Majmok után negáltunk a kínai kajáldánál. Kínai... a kaja amit nem szeretek ugye, de kénytelen voltam enni. Elkezdték berendelni a nagy adagokat, de volt ilyen paníros csirke filé sült krumplival ami nem is kínai úgyhogy én azt ettem. Hamar vissza értünk, de nagyon nem bírtam még aludni szóval meló előtt, megint nem aludtam ki magam rendesen, de túl éltem.
Csütörtökön gyakorlatozás volt. Havonta egyszer van amikor próba riadó van és menni kell mintha vészhelyzet lenne. Ennek az volt a hátulütője, hogy reggel 10:30kor volt és 1 óra hosszú. Így Costa Maya-n későn sikerült kijutnom és a hajó sem marad itt sokáig. Tervem az volt, hogy mivel Cozumelben kimaradt az igazi mexicoi burritó evés, majd itt eszek és elmegyek olcsóért netezni kicsit. A város 1 utca és ennyi persze semmi burritós hely nem volt a netes kávézó pedig tele volt. Így csináltam pár képet és vissza jöttem inkább a hajóra aludni. Munka előtt semmi kómával sikerült felkelnem. Gondoltam majd kitart egész este, de sajnos nem így volt. Ice Cream Madnes volt azaz jégkrém őrület. Hát nagy őrület volt... este 11től 12:30ig 'rendes' fagyi volt a Staff Messben mindenkinek. Engem küldtek fel a fagyikért és sietni kellet mert több mint 1000en vagyunk és mindenki fagyit akart, 11:30kor már lent volt minden fagyi. Aztán próbáltam a saját munkám csinálni, de nem ment könnyen, folyamatosan átküldtek a fagyikat tölteni. Ez atom leszívta az energiám, és még fagyit sem tudtam enni, mivel dolgoztam. Csak a maradékból jutott nekem, csoki meg valami zöld(amire először azt hittem pisztácia) fűszeres fagyiból. A csoki jó volt de a fűszeres borzalmas volt. Az este nehezen ment, de mostanra sikerült felébrednem, pedig aludni kéne. De meg kellet írni az új anyagot, mert holnap Canaverel és megyek ki netzni. Nem akartam ott ezzel 'tökölni'.
Az utóbbi időben telefonáltam haza és hallottam, hogy sokan olvassák irományaimat(akik nincsenek a követők közt). Akikkel beszéltem telefonon többnyire érdeklődtek, hogy voltam e már tengeri beteg, valamint említette valaki, hogy hon vágyam van. Gondolom sokaknak megfordult ez a kérdés már a fejükben és a válasz, hogy nem voltam még tengeri beteg(kop kop kop). Az egész olyan mintha az IC-vel döcögnék pestre és mikor felállok járni egyet mozog a szerkezet, szóval valami hasonló dolog az itteni járkálás is. Persze mikor először beindult a nagy teknő még furcsa volt, de pár óra alatt megszoktam. Honvágyam pedig nem igazán van. Persze hiányoztok otthoniak, de ez a sok agyalás, nem a honvágyat hozza elő belőlem. Nem látom, merre haladok a jövőben és ez inkább az én bajom. Igaz kicsit elegem van már a menzás életből, de annyira még nem, hogy honvágyam legyen. Mármint tartós honvágyam, mert mikor pl facebook-on látom, hogy pl Ford meg a Miki balcsin voltak akkor kicsit én is hazavágyódtam, jó lett volna ott lenni. Na de a lényeg, hogy honvágy és tengeribetegség ügyileg jól vagyok ;)